Már megszokhattátok, hogy Ausztriából nem hétköznapi családi történetekkel érkezünk, hanem évszázadokra visszatekintő borkészítési tradíciókkal, tizen-generációs fiatalokkal, akik őrzik a hagyományokat, miközben újító energiákkal viszik a jövő felé a pincészeteket.
Koppitschék esetében sincs ez másként, ahol a pincészet gyökerei 1523-ig (!) nyúlnak vissza Az első ismert Koppitsch – borász és Fertő város polgármestere – ekkor került említésre egy városi krónikában.
Ha velünk tartottatok a Summer Camp-en, akkor személyesen is tapasztalhattátok, hogy Maria és Alex milyen lelkesedéssel, letisztult vízióval beszélnek munkájukról.
Íme történetük és egy kis összefoglaló arról, ami a kirobbanóan friss és energikus borok mögött áll.
A mai borászat egy bonyolult háború utáni történettel indul, hiszen Alex nagyapja, Leopold a második világháború idején eltűnt, és hadifogoly lett. Képzett pékként és mezőgazdasági szakemberként orosz elrablói Moszkvában tanítóként alkalmazták.
Amikor 1947-ben végre sikerült hazatérnie, időközben elhunyt édesapja hagyatékát felosztva találta kilenc testvére között, akik, mivel évek óta nem érintkeztek vele, halottnak hitték.
Szerencséjére édesanyja megtartott magának egy kis szántót, amit aztán vegyes gazdasággá alakított. A farm főként tojást árult – a külső műhelyen még mindig látható egy rozsdás fémtábla Frischer Eier (németül „Friss tojás”) felirattal – borral dopplerben (a helyi szleng a 2 literes palackokra) csak mellékesként foglalkoztak.
A gazdaság fokozatosan bővült, itt-ott néhány szőlőültetvénnyel, a jelenlegi 6,3 hektáros területig.
Amikor húsz évvel ezelőtt a fiatal Alex - aki a közeli kismartoni boriskolában végzett tanulmányokat - ki akart próbálni néhány modernebb technikát és új módszert a családi pincészetben, édesapja határozott „nem”-et mondott neki. Nehéz dolog lenyelni egy ambiciózus fiatalnak, de „Most már nagyon hálás vagyok azért, hogy a pincészet soha nem ment át technológiai fázison, és nem használt vegyszereket a szőlőültetvényekben. Az évszázadok alatt létrejött élesztőpopuláció és az összes régi „kacat” a pincészetben maradt, melyek mára nagy értéket képviselnek.
A család még mindig használja Alex nagyapja régi préseit, hordóit és egyéb felszereléseit, összhangban azzal a meggyőződésükkel, hogy „Ha jól vigyázol a szerszámokra, örökké használhatod őket".
Maria eközben erős, emancipált üzletasszonyok családjából származik – az egyik nagymamája sikeres üdítőital-üzletet, míg a másik egy kizárólag férfiakból álló asztalosműhelyt vezetett.
Alex öt évet Gerhard Pittnauer borász- és biodinamikai asszisztenseként töltött el. így 2011-ben tapasztalattal és újító ötletekkel felfegyverkezve Maria-val belevégnak a saját út megalapozásába és 5,5 hektár földet vesznek át művelésre.
Mára mindent egyedül csinálnak a szőlőben, Opa Leo felbecsülhetetlen segítségével. Alex mindig kint van a szőlőben, a metszést is kizárólag az ő tapasztalt kezei végezhetik. Maria eközben a kommunikációról és a fiúkról gondoskodik – az utánpótlást három fiuk biztosítja: Jakob & Pauli és Alois
A Koppitsch szőlőültetvényeket soha nem kezelték mesterséges szerekkel, és Alex további lépést tett a biodinamika felé, amikor Mariával együtt 2011-ben átvették az irányítást.
Alex szorosan követi a biodinamikus naptárat, használja a biodinamukus készítményeket és gyógyteákat, valamint hagyja, hogy a talaj saját ritmusában éljen, természetes takarónövényei alatt. A szőlőültetvények ilyen módon történő gondozása nagyon időigényes, és a házaspárnak csak Alex apja és alkalmanként egy fizetett gyakornok segít, ami azt jelenti, hogy a család minden ideje és energiája szigorúan be van osztva.
„Igen, több bort is eladhatnánk, ha több dűlőnk lenne, de a jelenlegi környezetben erre nincs energiánk. Nem hajszoljuk a növekedést vagy a profitot; szép életünk van így. Szerény, de a saját feltételeink szerint vezetett, a természethez szorosan kötődő. És ezt a független létet szeretnénk átadni három fiunknak, nem pedig egy díszes pincészetet.”
A Fertő-tó területén, amely egyedülálló növény- és állatvilága miatt az UNESCO világörökség része, rendkívül változatos a talajösszetétel. Alex és Maria szőlői homokból, agyagból, vályogból és kavicsból álló talajon nevelkednek.
Mindezt folyók szállították az elmúlt 2 millió évben, mielőtt a tavat az anyatermészet lassan elvágta a folyóvizektől. A tó másik sajátossága, hogy kétszer annyi sót őriz meg vizében, mint egy normál édesvízi tó, ami még inkább vad, tengeri jelleget kölcsönöz neki. Mérsékelt csapadékkal, az Alpok által védve, sok napsütéssel és széllel, a Fertő-tó kedvező feltételeket teremt a biodinamikus gazdálkodáshoz.
"Az éghajlatváltozás valós, és mindannyiunkat érint. Borászként nagy hatalmunkban áll hozzájárulni az egészségesebb környezet megteremtéséhez. Nem csak az a fontos, ahogyan földünket műveljük. A végtermékünkkel előállított hulladék mennyisége – az üveg bor, amit a kezedben tartasz – szintén számottevő".
Jól ismerve a természetes borok világszintű szállításának lábnyomát, Koppitschék igyekeznek csökkenteni a környezetre gyakorolt hatásukat.
Natúr parafát használnak és az elérhető legkönnyebb palackba töltik boraikat
„Egy darabból álló címkével dolgozunk, hogy elkerüljük a több száz kilométernyi műanyagot, amelyre ráragasztják őket, és egy egyszerű, újrahasznosított papír kartondobozt választottunk nyomat nélkül, mely önmagába záródik vissza, így nem kell ragasztószalag sem hozzá."
A környezet tiszteletén kívül boraiknak elsősorban örömöt kell közvetíteniük – ahogy Maria és a színes címkék is sugallják: „Játékos borokat szeretnénk készíteni, amelyek örömöt és vidámságot generálnak.”
