Szőlőültetvényei, Stájerország délkeleti régiójában, Szlovénia határában, minden évjáratban megtelnek élettel, borai lélegzetelállítóan tiszták és vibrálóan energikusak. Egyszerre van meg bennük a természet időtlen bölcsessége és a fiatalos pezsgés.
Mesterművek.

Stájerországba látogatunk, Ausztria és Szlovénia határán, 500 méteres magasságban gyönyörű teraszok közé, ahová a szerencsések autóval vagy motorral, de legalábbis elektromos biciklivel kapaszkodnak fel. Egyik emelkedő a másik után következik, melyeket elhagyva sűrű erdők bukkannak fel és persze végtelennek tűnő zöldellő szőlőültetvények,
Pillangók, szitakötők és a legkülönfélébb bogarak hada azt bizonyítja, hogy Andreas szőlőültetvénye eléggé egészséges ahhoz, hogy az ökoszisztéma önfenntartó és egyensúlyos létezéséhez elengedhetetlen összes állatnak megfelelő otthont adjon.
Andreas tisztelete a természet iránt példaértékű, szőlőskertjében a biodiverzitás uralkodik: kis virágcsomók, vadon termő gyógynövények és millió talajtakaró növény kukucskál ki a szőlősorok közül.

Andreas 2006-ban hagyta el a családi birtokot, hogy feleségével, Elisabeth-tel közösen saját pincészetet alapítson. A házaspár elsősorban fehér szőlőfajtákkal - Sauvignon Blanc, Chardonnay, Gelber Muskateller és Goldmuskateller - dolgozik, melyek közül néhányat héjon is erjesztenek, hogy ezzel időtálló ugyanakkor nagyon tiszta narancsborokat kaphassanak.
A talaj Südsteiermark ezen részén meglehetősen porózus és sivárnak tűnő, a felszínen sok kővel, de mint kiderül a borok kóstolásakor nagyon domináns is. A helyiek opoknak nevezik, általában megszilárdult, nem túl durva szemcséjű üledékes kőzetekből (márga, agyag, illit és iszap) áll össze. Ezek a kőzetek lehetnek barna, szürke vagy kék színűek is. Úgy gondolják, hogy a talaj rendkívül magas csillámpala tartalma okozza a Tscheppe borok sajátos és összetéveszthetetlen grafitillatát is.
A szőlőskertben rézszerszámokat használ, nem pedig vasat, hogy feltöltse a talaj energiáit, hisz abban, hogy a rézzel való kapcsolat előnyösebb hatást gyakorol a szőlőre.

A szőlőskerti munka és a szüret is kézzel történik, a válogatás pedig még kint a szőlőben.
A bogyózást követően a szőlőt néhány órát pihentetik feldolgozás előtt, majd enyhe préselés után a kivont mustot fahordókba töltik és a teljesen őshonos élesztőkre támaszkodva hagyják erjedni.
A borok átlagosan 18–24 hónapot töltenek semleges, nagyméretű hordókban, így elegendő időt kapnak az stabilizálódásra. Finomseprőn, fejtés nélkül fejlődnek a borok, majd minimális kén hozzáadása mellett kerülnek palackba.
Mind a mai napig bátyjával közösen, a régi családi ház pincéjében, a Weingut Werlitschben dolgozza fel borait, de 2019-ben szert tett egy külön épületre Krepskogelben, ahová nemsokára elköltöznek a Tscheppe borok.

Andreas tagja a stájer natúrötösének, az úgynevezett Schmecke das Leben-nek („Az élet íze”). Testvére, Ewald Tscheppe egy másik ikonikus birtokot, a Weingut Werlitschet vezeti, míg másik három tag, Andreas sógora, Sepp Muster, a lesteini FranzStrohmeier valamint Roland és Alice Tauss, mind úttörői ennek a kollektívának, akik újraértelmezik a stájer terroir mélységeit.
