A Domaine Durrmann története 1978-ban kezdődött, amikor Anna és André Durrmann átvették a családi gazdaságot. Ők kezdtek el a szőlővel foglalkozni az egyéb mezőgazdasági tevékenység mellett. Már ekkor agroökológia szemlélettel dolgoztak, odafigyelve a talaj és a különböző élőhelyek egyensúlyára, így megalapozva a mai polikultúrás birtok alapjait.
Az 1979-es elején mindössze 1,5 hektáros területtel indultak és több lépésben érték a mai hét hektáros összterületet, miután André apránként visszavásárolt olyan elhagyatott ültetvényeket a falu határából melyek korábban nagyapjához tartoztak. Ő egyébként cipészként dolgozott és egy kis szőlővel egészítette ki a családi kasszát. A borkészítési hagyomány hiánya kezdetben gyengeség volt, mert az egész üzletet fel kellett építeni, de egyben előny is, hiszen André kezét nem kötötték a bevett szokások, ez pedig szabadságot adott és a folyamatos innováció felé terelte őt.
Fiuk, Yann, akárcsak Obélix a mesében, kicsi korában pottyant bele ebbe a történetbe. Szülei mellett dolgozva néhány éven belül átvette a birtok irányítását.
Andlau egy gyönyörű kis falu A Vosges-hegység alsó lankáin, Starsbourgtól délnyugatra.
Régi, 18. századi családi házuk a falu központjában található és nemcsak otthonuk, hanem a feldolgozó és az érlelő helyiség is az ódon gerendák alatt kapott helyet.
A borászati rész nem nagy, illetve a falusi házaknak itt nincs földalatti pincéje, mivel jellemzően magas a talajvíz errefelé, így a feldolgozó helyiségek és a pince az utca szintjén találhatók.
Két szomszédos házban dolgoznak, kiegészülve a szűk utca másik oldalán található harmadikkal, a lakórészek pedig az emeleten kaptak helyet.
Érdekesség, hogy ezeket a házakat már egy 1736-ból származó térképen is feltüntették, mint a 880-ban alapított andlaui apátságon kívüli parasztházakat, melyeket vastag falak védtek a betolakodók ellen. Az apátságnak hála ezen a vidéken a szőlőtermesztésnek és borkészítésnek természetesen mély gyökerei vannak.
Az Andlau környékén, Mittelbergheim közelében, a Strasbourg és Colmar között található szőlőültetvényeket 1998 óta termesztik biogazdálkodással. Andlau nagy geológiai változatosságot élvez. A homokkő, a pala, a gránit és a mészkő mind jelen vannak és más és más személyiségű borokat hívnak életre.
Három kiemelkedő dűlő tartozik a Durrmann birtokhoz: Kastelberg, Wiebelsberg és Moenchberg. Yann nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a különböző cuvée-k ezeket az eltérő talajokat is bemutassák.
André Durrmann szerint a szőlő alaptermészete, hogy felkússzon a fákra, és ne maradjon közel a talajhoz, ahogyan azt gyakran egyes metszésmódokkal rájuk kényszerítik. Szőlőinek nagy része ezért líra művelésmódban (egy v-t formázó pózna párra futtatják a szőlőt, szabadon, csonkázás nélkül hagyják növekedni) került kialakításra, mivel a líra támrendszere közelebb engedi a szőlőt a növény eredeti természetékhez. A líra módot azért is választotta, mert bizonyos abban, hogy ezzel a bor minősége más magasságokba emelhető. Szerinte ez a nagyobb lombfelültnek és a tőkék idős fájának tudható be, mely segíti a tápanyagok tartalékolását.
A sorközben a fű növekedését sem korlátozza ami így a rovarok , bogarak és más állatok menedékévé válhat. A szőlőtermesztés hátránya, hogy monokultúra, így különböző eszközökkel kell a diverzitást gyarapítani, például hagyni, hogy a sorközben a zöldtakaró szabadon nőljön, vagy fákat ültetni a sorok közé. A gyomokkal és az egyéb életformákkal való verseny miatt a szőlő mélyebb talajokba gyökerezik, ahol megtalálja a tápanyagot és a nedvességet.
A család juhait télen a szőlőben tartja, a fennmaradó időben pedig az erdő szélén lévő területen tartózkodnak, hiszen a vegetációs időszakban megehetik a szőlő szárát, a leveleket vagy a termést. Tejterméket nem készítenek, ez túl sok munka lenne a pincészet mellett, leginkább saját célra, húsuk miatt tartják őket.
Amikor a traktort használnak a szőlőben, speciálisan adaptált szerszámokra van szüksége a líra alatti munkához, a támrendszer V alakja miatt. Lisztharmat és más szőlőbetegségek ellen mindössze minimális rezet és ként permeteznek, saját készítésű gyógynövény alapú szerek mellett. A szőlőt kézzel szüretelik, s hogy a talaj ne zúzódjon a ládákat széles gumis, kis traktor szállítja el a sorok közül.
A 2022-es évjárat az előző év szöges ellentéte volt: míg 2021 borzasztóan esős volt, 2022-ben kemény szárazság sújtotta Alsace-t. 2021-ben kis mennyiséget szüreteltek, de az gyorsan erjedt, viszonylag problémamentesen.
2022-ben a szüret mennyiségben megfelelő volt (a szárazság ellenére), de lassan mentek végbe az erjedések,
A borkészítés egyszerű: az alapanyag bogyózva kerül feldolgozásra, általában egy éjszakát ázik héjon és másnap kerül préselésre. Az érlelés részben inox tartályban, részben régi, nagyméretű fahordókban (foudre) történik.
A borok kiegyensúlyozottak, precízek és elegánsak, olyan mélységgel, ami csak a gondos, természetes borkészítés eredménye lehet. Az okosan eltalált seprő mennyiség, a sok gyümölcs és mindezek mellett pedig az izgalmas savak gondoskodnak a jó ihatóságról.
